A Szaturnusz bolygót a „Küszöb Őre”elnevezés is illeti, ami azt jelenti, hogy a Szaturnusz uralma alatt csak az léphet tovább, ami tiszta, őszinte, valódi, mentes minden földi hivalkodástól…..
Ebben a bejegyzésben nem a bolygóról lesz szó, de mivel a különböző asztrológiai tanulmányokban és elemzésekben általában összekapcsolják a Szaturnuszt a Küszöb Őre kifejezéssel, ezért érdekelt, hogy milyen jelentősége van életünkben a Küszöb Őrének.
Szívesen olvasom Rudolf Steiner könyveit, melyek közül a Hogyan juthatunk a Magasabb Világok megismeréséhez című könyvében magyarázatot kaptam arra, hogy ez mit is jelent teljes mélységében. Első olvasásra egy kicsit félelmetesnek tűnt, ezért többször el kellett olvasnom, hogy megértsem.
Egyre nyilvánvalóbb a számomra, hogy ha élvezni akarom az új energiák hatását, egyre jobbá és jobbá kell válnom, ráadásul saját sorsomat már valóban a saját kezembe kell tennem, minden félelem nélkül megbízva önmagamban…… a Küszöb Őre különben nem enged tovább!
Neked, aki olvasod ezt a bejegyzést, nem kell megijedned! 🙂
Csak merj kilépni a megszokott komfortzónádból, lépj a változás útjára, vedd kezedbe sorsodat, és megtapasztalhatod, hogy ez a fajta változás csodálatos! Fiatal vagy, vagy az évek elszálltak már feletted is (mint nekem 🙂 ), itt kezdődik az igazi ÉLET!
Az alábbiakban Rudolf Steiner könyvének A Küszöb Őre című fejezetéből idézek:
„A Magasabb Világokba történő emelkedés során fontos élmények a „Küszöb Őrével” való találkozások. Nem csak egy, hanem lényegében két, egy „kisebb” és egy „nagyobb” „Küszöb Őre” létezik.
Az elsővel akkor találkozik az ember, amikor az akarat, gondolkodás és érzés összekapcsoló szálai a finomabb testekben (az asztrál- és étertestben) úgy indulnak lazulásnak, amint azt az előző fejezetben ismertettük.
A „Küszöb nagyobb Őre” elé akkor lép az ember, amikor az összeköttetések szétválása már a test fizikai részére (nevezetesen mindenekelőtt az agyra) is kiterjed.
A „Küszöb kisebb Őre” önálló lény. Ez az ember számára – mielőtt a megfelelő fejlődési fokot az ember el nem érte, nem létezik –. Itt annak csak néhány leglényegesebb sajátosságát ismertetjük.
Kíséreljük meg elsőre elbeszélő formában ábrázolni a szellemi tanítvány találkozását a Küszöb Őrével. Csak ennek a találkozásnak a révén jut a tanítvány tudomására, hogy gondolkodás, érzés és akarás beépített összekapcsoltságukból eloldódtak nála.
Egy csakugyan borzalmas, kísérteties lény áll a tanítvány előtt. Utóbbinak minden lélekjelenlétére és megismerési útjának biztos voltába vetett minden bizalmára van szüksége, amiket azonban eddigi szellemi tanítványsága során elégséges módon elsajátíthatott.
Az „Őr” a maga jelentőségét mintegy a következő szavakkal adja hírül:
„Eddig olyan hatalmak rendelkeztek feletted, kik számodra láthatatlanok voltak. Ők hatottak oda, hogy eddigi életutaidon minden jó cselekedeted jutalommal és minden rossz tetted kedvezőtlen következménnyel járt. Befolyásuk révén élettapasztalataidból és gondolataidból épült fel jellemed. Ők szőtték sorsodat. Ők határozták meg az öröm és fájdalom mértékét, amiket egy-egy megtestesülésed számára kiszabtak rád, előző megtestesüléseid során tanúsított magatartásod szerint. A mindent átfogó karma-törvény formájában uralkodtak feletted.
Ezek a hatalmak kötelékeik egy részét most eloldják tőled. És abból a munkából, amelyet ők végeztek rajtad, valamit most neked kell elvégezned. Eddig egy-egy nehéz sorscsapás ért. Nem tudtad, miért. Következménye volt egy megelőző életpályád káros tettének. Boldogságra és örömre találtál és elfogadtad őket. Ezek is előző tettek hatásai voltak. Jellemedben vannak szép oldalak, de vannak rút foltok is. Mindkettőt magad okoztad előző élményekkel és gondolatokkal. Utóbbiakat eddig nem ismerted; csak következményeik voltak nyilvánvalók számodra. Ők azonban, a karmikus hatalmak, valamennyi előző élettettedet, legrejtettebb gondolataidat és érzéseidet látták. És eszerint határozták meg, ahogyan most vagy és amint most élsz.
Most azonban neked magadnak váljon nyilvánvalóvá elmúlt életutaid minden jó és minden rossz oldala. Mindeddig saját lényiségedbe voltak beleszőve, benned voltak és nem láthattad őket, mint ahogy fizikailag a magad agyát képtelen vagy meglátni.
Most azonban elválnak tőled, személyiségedből kilépnek. Önálló alakot öltenek, amit láthatsz, mint ahogyan a külvilág köveit és növényeit látod. És – én magam vagyok ez a lényiség, aki testet alkotott magának nemes és rossz cselekedeteidből. Kísérteties alakom életed mérlegkönyve alapján készült. Eddig láthatatlanul hordoztál magadban. Jótétemény volt számodra, hogy ez így volt. Ugyanis az előtted rejtett sors bölcsessége azért eddig is dolgozott benned alakom csúf foltjainak kioltásán. Most, hogy kiléptem belőled, ez a rejtett bölcsesség is eltávozott tőled. A továbbiakban nem gondoskodik majd rólad.
A munkát ettől kezdve kizárólag saját kezeidbe helyezi. Magában tökéletes, fenséges lényiséggé kell válnom, hogy ne a romlás hatalmába kerüljek. És ha az utóbbi történnék, úgy téged, magadat is, alárántanálak magammal, egy sötét romlott világba.
Saját bölcsességednek – hogy az utóbbi ne történjék meg – kell akkorának lennie, hogy a tőled eltávozott bölcsesség feladatát átvehesse. – Ha átlépted küszöbömet, egyetlen pillanatra sem távozok –, számodra látható alakként – mellőled.
És ha a jövőben helytelent teszel vagy gondolsz, vétkedet azonnal csúf démoni torzulásként észleled majd az alakomon. Csak ha majd minden elmúlt helytelenségedet jóvá tetted és úgy áttisztultál, hogy teljesen képtelen vagy további helytelent elkövetni, akkor lényem ragyogó szépségűvé alakult majd át. És akkor további tevékenységed üdvére veled újra egy lénnyé egyesülhetek.
Küszöbömet azonban mindabból a félelemérzésből, mely még megvan benned és minden attól az erőtől való remegésből ácsolták, hogy minden tevékenységedért és gondolkodásodért magad vegyed át a teljes felelősséget.
Amíg bármilyen félelmed van még attól, hogy saját sorsodat önmagad irányítsad, addig ebbe a küszöbbe nem minden épült még be, amit tartalmaznia kell. És ameddig egyetlen építőkő is hiányzik, mindaddig mintegy megigézve kell, hogy megállj, vagy megbotolj ezen a küszöbön.
Ne kísérelj meg előbb átlépni ezen a küszöbön, míg a félelemtől teljesen meg nem szabadultál és kész nem vagy magadra venni a legnagyobb felelősséget.
Eddig csak akkor léptem ki saját személyiségedből, amikor a halál hívott el a földi életútról. Azonban ekkor is fátyollal volt burkolva alakom előtted. Csak a sorshatalmak, akik vezettek, láthattak és vonásaim alapján a halál és egy új születés közötti időszakban alakíthatták ki benned az erőt és képességet, hogy egy új földi élet során alakom megszépítésében előbbre jutásod üdvére dolgozhass.
Én magam voltam az is, akinek tökéletlensége szorította újból arra a Sorshatalmakat, hogy a Földre, egy-egy új megtestesülésbe vezessenek. Amikor meghaltál, ott voltam és énmiattam határozták el a karma irányítói újjászületésedet. Csak ha megismételt megújult életeken keresztül ezen a módon tudattalanul egészen a tökéletességig alakítottál volna át, nem estél volna többé a halál hatalmainak karjaiba, hanem teljesen egyesültél volna velem és léptél volna velem egyesülten a halhatatlanságba.
Így ma láthatóan állok előtted, ahogyan mindig láthatatlanul álltam melletted a halál óráján. Amikor majd átlépted küszöbömet, azokba a birodalmakba érkezel el, amikbe egyébként a fizikai halálok után léptél.
Teljes tudatossággal lépsz oda át és ezentúl, amennyiben külsőleg láthatóan a Földön jársz, egyúttal a halál birodalmában, ami azonban azt jelenti, hogy az örök élet birodalmában is vándorolsz. Valójában én a Halál Angyala is vagyok; azonban én, egyszersmind én vagyok a soha el nem apadó magasabb élet elhozója is. Az élő testben általam fogsz meghalni, hogy az elpusztíthatatlan létre való újjászületést átéljed.
Az a birodalom, melybe immár belépsz, érzékfeletti rendű lényekkel ismertet meg. Az üdv jut osztályrészedül ebben a birodalomban. Az első ismeretség azonban ezzel a világgal én magam kell, hogy legyek, én, aki saját teremtményed. Régebben saját életedből éltem; most azonban általad önálló létre keltem és jövő tetteid látható mércéjeként állok előtted, talán folytonos szemrehányásodként. Megteremthettél; ezzel azonban egyszersmind a kötelességet is felvállaltad, hogy átalakíts.”
Azt, amire itt elbeszélésbe öltöztetve mutattunk rá, ne gondoljuk valami jelképszerűnek, hanem a szellemi tanítvány legmagasabb fokon valóságos élményének.«
Az Őr arra inti, ne menjen tovább, ha nem érez erőt magában rá, hogy a követelményeknek, amiket a fenti beszéd tartalmaz, eleget tegyen. Akármilyen borzalmas is az alakja ennek az Őrnek, az mégis a tanítvány saját elmúlt életének következménye, saját jelleme csak, rajta kívül, önálló létre keltve. És ez a felkeltés az akarás, gondolkodás és érzés szétválása folytán történik. – Már az mélyen jelentőségteljes élmény, hogy először érezni, hogy egy szellemi lénynek magunk adtunk eredetet. – A szellemi tanítvány előkészülésének mostantól arra kell irányulnia, hogy minden félelem nélkül viselje el a szörnyű látványt, és hogy, a találkozás pillanatában erejét tényleg annyira fokozottnak érezze, hogy magára tudja venni azt, hogy az „Őr” megszépítését teljes tudattal elvállalja……”
Fentiekből világos, hogy a vázolt „Küszöb Őre” olyan (asztrális) alakzat, mely a szellemi tanítvány ébredő magasabb látásának nyilatkozik meg. És a szellemtudomány elvezet ehhez az érzékfeletti találkozáshoz. Az alacsonyabb mágia mesterkedése, hogy a „Küszöb Őrét” érzékileg is láthatóvá tegye. Ezeknél egy finom anyagfelhő, egy füstölő előállításáról van szó, amit egy sor meghatározottan kevert anyagból állítanak elő. A mágus fejlett ereje képes azután alakító módon hatást gyakorolni a füstképletre és annak szubsztanciáját az ember még kiegyenlítetlen karmájával eleveníteni. – Aki a magasabb látásra kellő előkészítést kapott, nincs szüksége már ilyen érzéki látványra; és akinek a szükséges előkészítés nélkül még ki nem egyenlített karmája, mint érzéki eleven lény lépne szeme elé, azt az a veszély fenyegetné, hogy rossz, tévutakra kerül. Nem szabadna törekednie erre. Bulwer „Zanoni”-jában regényszerű ábrázolása található ennek a „Küszöb Őré”-nek.
Hagyjon egy választ
Want to join the discussion?Feel free to contribute!