OLCSÓ KŐ, VAGY DRÁGAKŐ?

A fenti cím egy kicsit eltúlzott, mert nem a Duna partján szedett kavicsokra gondolok. Ettől függetlenül nem árt, ha Te is tisztában vagy azzal, hogy nem minden drágakő elérhetetlen vágyálom!

Először is – a tévedések elkerülése végett – tudni kell, hogy mi a drágakő?

A drágakövek olyan ásványok, kőzetek, szerves vagy szervetlen anyagok, amelyek szépségük, ritkaságuk és keménységük alapján megnyerték az emberek tetszését. Sokan azt gondolják, hogy csak a gyémánt, rubin, zafír, smaragd, vagy az akvamarin, stb. a drágakövek, mivel ezek ” drágák “, nehezen megfizethetőek.

Pedig ez korántsem így van!

Ma még a köztudatban van a ” féldrágakő “ kifejezés az árban olcsóbb kövekre és kristályokra, de jobb, ha inkább árban értékesebb drágakőként és kevésbé értékes drágakőként különböztetjük meg őket!

Gyakori, hogy egyes kevésbé értékes drágakő csillogóbb, színesebb, tetszetősebb, mint bármelyik értékesebb kő. Ráadásul megmunkálás előtt laikus számára a legértékesebb gyémánt vagy más drágakő is csak egy szép színes kavics.

Kezdjük tehát a „féldrágakővel”, mert ezt azonnal törölhetjük is a listánkról, ugyanis a Nemzetközi Ékszerész Szövetség 1988 – ban betiltotta ezt az elnevezést. Sajnos azonban sokan használják a kereskedők közül még mindig ezt a kifejezést a kevésbé értékes kövekre. Ennek az elnevezésnek nincs tudományos alapja, nem szabad használni, mert értékcsökkentő hatású.

Drágakőnek nevezzük az ékszerekben felhasználható és megmunkált (csiszolt, vagy polírozott) természetes úton keletkezett ásványt, vagy kőzetet.

Fontos, hogy drágakőnek csak természetes anyagokat tekinthetünk!

Szerves drágakőnek nevezzük a drágakövek kisebb csoportját, ami szintén természetes úton, de élőlények közreműködésével keletkezett. Szerves anyagokból áll, vagy szerves vegyületeket is tartalmaz. Ilyenek a gyöngy, korall, borostyán, gagát

Elvárások a drágakővel kapcsolatban

A drágakővel kapcsolatos elvárás a használhatóság és a tartósság érdekében egy bizonyos keménység. Az ékszerkő karckeménysége a Mohs skálán mérve legalább 7, vagy ennél magasabb.

Kivétel ez alól, ha valamelyik kő ennél lágyabb, de a szépsége miatt népszerű. Ilyenek a türkiz, a lápisz lazuli, az opálok különböző fajtája, gyöngyök, borostyán, stb.

A borostyánnal rendkívül finoman kell bánni, mert még a levegőben szálló por is karcolhatja. Ez gyakran akkor fordul elő, ha egy polcon felejtett borostyán ékszer beporosodik és le szeretnénk törölgetni.

Mentés

Mentés

Ásványok

Ásványnak nevezzük a természetes körülmények között képződött, meghatározott összetételű, rendszerint kristályos anyagot. Típusát be lehet azonosítani a kristályrendszere és a vegyi összetétele alapján.

Mentés

Mentés

Mentés

Díszítőkő

Díszítőkőnek nevezzük azokat az ásványokat vagy kőzeteket (ásványtársulásokat), amelyek csiszolt, vagy polírozott formában kerülnek dísztárgyként forgalomba.

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Végül említést kell tenni a szintetikus kőről. 

A szintetikus kő mesterséges körülmények között, vegyi úton előállított kő. Az eredeti kövekkel azonos szerkezetű, kémiai összetételű és optikai tulajdonságokkal bír.

Általában az értékes, vagy ellenálló köveket szintetizálják, de a piacon találkozhatunk a Goldfluss kővel, ami nem értékes, mégis – talán a népszerűsége miatt – érdemes vegyi úton előállítani. Sajnos én is találkoztam olyan árussal, aki a goldfluss gyógyhatását bizonygatta, minden alap nélkül. Ezeknek a köveknek – bármilyen szépek – nincs semmiféle hatásuk, rezgési frekvenciájuk a műanyaggal azonos, programozáshoz sem használjuk!

 

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Ha mélyebben is belemerülnél a kristályok ismeretébe, tarts velem ide kattintva

A weboldalt és munkásságomat támogatja: Kézműves Baba és Gyerek cipők, szandálok

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés