ÁRVÁCSKA

Háromszínű árvácska
Viola tricolor

Népies elnevezései: háromszínű ibolya, papszakáll, császárvirág, macskaszem, viola

Csak kevesen tudják, hogy az árvácska túl a kiskerti népszerűségén, gyógynövényként is nyilván van tartva.  Ennek a fűnemű, leveles szárú, 20 – 30 cm magasra megnövő kis virágnak a levelei hosszúkásak, virága pedig a levelek hónaljában ül. A virág két felső sziromlevele rendesen ibolyaszínű, a két oldalsó sárgásfehér, az alsó pedig sárga. Vadon élő példánya vetések között, parlagokon az egész ország területén előfordul.

Kertekben díszítő növényként ültetik. A növény teljes föld feletti része gyógynövényként violae tricoris, vagy jacae herba néven ismeretes.

Hatóanyaga: violin alkaloida, metilsalicilsav, metilester, viola quercitrin, és kevés illóolaj.

Az árvácska bőrbajok kitűnő gyógyszere. Száraz, és nedvedző bőrkiütésnél – különösen ha azok görvélykóros eredetűek -, ótvar, bőrviszketés esetén használatos. Húgyhajtó teáknak alkotórésze, ott, ahol az anyagcserét kell fokozni (lázzal járó ízületi reuma, vérbaj, kankó, érelmeszesedés), és  a húgyutak megbetegedéseinél.

A teljes növény mint vértisztító, és izzasztó tea van használatban, különösen gyermekek bőrkiütéseinél, vizeleti zavaroknál használják (15 gr 1/4 liter vízre). Ugyanezt a főzetet borogatásra is használhatjuk. Tekintve azt, hogy a vizelet és az izzadás kiválasztó hatású, fehérfolyásnál is jó eredményt érhetünk el vele. Mint köptető is használatos.

Az árvácskával bizonyos ekcéma jellegű bőrbetegségeknél (rhagade), melyek különösen az arcon, fülön jelentkeznek, kitűnő hatást lehet elérni, különösen ott, ahol kátrányos és higanyos kenőcsökkel hiába próbálkoznak. Naponta kétszer, reggel és este egy csésze tea (5 gr 100 gr vízre). Hústalan diétával együtt kiváló hatást lehet kimutatni.

Forrás: Varró Aladár Béla (gyógyszerész): Gyógynövények gyógyhatásai (1991)