Érdekes, hogy a mindenkori magas fokhagyma árak mellett a kertészkedők közül is olyan kevesen ismerik az évelő fokhagymát. Már a nagyszüleim kertjében is ezt láttam, és én is már bőven nagymama korú vagyok. Pedig ha valaki egyszer betelepít a kertjébe néhány darabot, az első évek figyelme után már semmi dolgunk vele, csak szedni kell, és élvezni a fokhagyma finom ízét, és áldásos hatását. Szaporítja saját magát.


Legutóbbi költözködésemkor megfeledkeztem a régi kertemben lévő fokhagymáról, majd a piaci árakat látva szembesültem azzal, hogy már nem áll a rendelkezésemre korlátlan mennyiség. Ezért 2021 őszén kértem néhány darab első éves kis fokhagyma – golyót a hátrahagyott kertemből, így idén (2022) már annyi szaporítóanyagom lett, hogy az egész határt bevethetném vele.  Arról nem beszélve, hogy már gyönyörű fokhagymám is van…… persze még nem korlátlan mennyiségben, ám én türelmes vagyok.

Az évelő fokhagyma igényei

Az évelő fokhagyma bármilyen talajtípuson jól termeszthető, semmiféle növényápolást nem igényel. Mivel szinte minden növénnyel jól megfér egymás mellett. Különleges, kunkori magszárhoz hasonló szárat növeszt, tetején a bulbillivel, amiben szaporítóanyagként ici-pici fokhagymácskák vannak, így még a virágoskertben is jól mutat. Amikor eljön az ideje szétszórja, ezért vetni sem kell, elveti magát. Legalábbis én rábízom a természetre, a Jóistenre. Ő gondoskodik arról, hogy ne szenvedjek hiányt.

Az évelő fokhagyma szárazságtűrő, locsolni sem szükséges. Én mulcsozom a kertet – már amennyi füvet még a nagy szárazság előtt le tudok vágni -, így még gyomtalanítani, kapálni sem kell, ráadásul a talaj sem szárad ki. Az a tapasztalatom, hogy legjobban a félárnyékot kedveli, de árnyékban – pld gyümölcsfák körül -, vagy a tűző napon is jól bírja.

Hogyan kezdd el?

Ha valaki most szeretné elkezdeni a termesztését, és nem tud hozzájutni a gerezd nélküli (első éves) fokhagymához, annak ez a termesztés menete:

Ha valahol hozzájutunk a szaporítóanyagához, ősszel, vagy tavasszal elvetjük az apró kis hagymácskákat. Lehet sorba vetni, de ha van bőségesen belőle, elég csak szétszórni a kert egy sarkában.

Az első évben gerezd nélküli, golyó alakú fokhagymát nevel, ami akár cseresznye nagyságúra is megnő. Akár frissen, zöld fokhagymaként, majd a levélzet leszáradása után étkezési fokhagymaként fogyasztható. Hasonlóan a gerezdes fokhagymához, téli tárolásra is alkalmas. Amikor már bőségesen van belőle, érdemes a nagyokat kiválogatni, az apraját visszadugdosni a földbe. Azért szeretem ebben az állapotában, mert sokkal könnyebb, szaporább pucolni, mint a gerezdeket.

Míg kevés van belőle, érdemes megtartani ezeket, hogy jövőre már bőséges termés legyen. Ki sem kell szedni, de ha túl sűrű, akkor a levelek leszáradása után érdemes kiritkítani, ha a következő évben nagy fejű, nagy gerezdes fokhagymát szeretnénk. Amit kiritkítunk, máris elültethetjük egy újabb helyre.

A második éves fokhagymánk különlegessége az olykor 1 m-nél is magasabb, kettős karikába összekunkorodott vékony, lengedező szára. Ez később kiegyenesedik, ekkor hozza a hegyes sapkás buroklevele (bulbilli) alatt virág helyett apró utódait.

Ebben az évben a föld alatt már gyönyörű gerezdes fokhagymánk is van. Ellentétben a vöröshagymától, ez a szár nem megy rovására a termésnek, úgyhogy hagyjuk nyugodtan a helyén, míg kinyílik és elszórja utódait, vagy leszedjük és elvetjük.

Ősszel már nyugodtan felszedhetjük a fokhagymát, de ha sok van, a földben is hagyhatjuk. Ha nem szedjük fel, az elszáradt magszárat ki kell húzni. Ilyenkor már könnyen kijön, a földben maradó gerezdek szétesnek, és következő évben már abból az egy tőből 6 – 8 fej újabb gerezdes fokhagymánk lesz.

Ha nem szedjük fel mindet, ekkor már nyugodtan hátradőlhetünk, nem kell foglalkozni vele. A harmadik évtől már mindig lesz kis golyó fokhagymánk, lesz gerezdes fej, ami kifejleszti a bulbillit (következő pici hagymácskákat), és lesz olyan gerezdes fej is, ami nem fejleszt szárat.

Ilyenkor már semmi más dolgunk nincs, csak szedni a fokhagymát. Szaporodásáról a Természet gondoskodik.

Szára miatt kerti különlegességként is tekinthetünk rá, ágyásokba, utak szegélyezésére, vagy fa -, és kőedénybe is ültethető.

A felszedett fokhagyma apraját megpucoltam, és ebből az adagból konfitált fokhagymát készítek. Így télen is jut különlegesség az asztalra, amikor a gyermekeim meglátogatnak.

A konfitálás azt jelenti, hogy nagyon alacsony hőfokon, hosszú ideig, oliva (vagy hidegen sajtolt, jó minőségű napraforgó) olajban puhára sütjük – főzzük a fokhagymát. Majd forrón kis üvegekbe töltjük, felöntjük a maradék olajjal, és légmentesen lezárjuk. Pirítós kenyérre rákenhető, de salátába összevágva, vagy húsokkal is nagyon finom csemege.

A fokhagyma jótékony hatásáról ITT olvashatsz

Munkásságom és a weboldal támogatója: borkaszandal.hu

Tovább olvasom